Mit gondolsz hol voltam ma?
Doktor bácsinál!!!
Meglepődtél, mi?? Hát én is, elhiheted!!

Betuszkoltak délután az autóba és elszállítottak a gyűjtőhelyre. Ketrecekben volt ott már macska, tengeri malac, egér, mindenféle állat. 

Egy fehér köpenyes férfi és a nővére elraboltak anyu karjaiból és a kínzó asztalra helyeztek. Ott remegtem szerencsétlenül, mint egy kísérleti nyúl.
Lefogtak, összevissza tapogattak, benéztek a fülembe, a számba és végezetül egy hatalmas injekciós tűvel szívtelenül belém döftek.
Jól beoltottak. Azt mondták észre se fogom venni, ez nem fog fájni.
Most az egyszer igazuk lett.

De nem úgy, mint pár éve ezelőtt, mikor robot kutyává akartak átalakítani és beültettek a bőröm alá egy mikrochipet! Azt mondták csak így hagyhatom el az országot és fogták magukat és a nyakamat, és egy injekcióval befecskendezték, belém préselték a nyomkövetőt!

007-es James Dog lettem, a kém, a beépített kutya!

Csak azt nem tudtam, hogy ilyen fájdalmakkal, hogyan legyek észrevehetetlen hírszerző, mert azt hittem rögtön széjjelszakad a bőröm és fájdalmamban teli torokból kiabáltam.

Ezután a jeladómat egy szerkentyűvel kontrollálták.
Úgy ellenőriztek engemet, mint áruházban a vonalkódos tömegcikket a szalagon!

Aztán már mehettem is bevetésre. De előtte próbaként még egy bűzbombát ledobtam a doktor orra alá.
Mint ma is. Miután szüleim kifizették a 49 eurós váltságdíjat vihettek haza, de kifelé menet még bosszúból eldurrantottam egy meglepetést.
Felgyülemlett félelmem gázként robbant a rendelő közepén.
Igazi merénylet volt, majd’ mindenki elájult mialatt úgy távoztam, mint akit puskából lőttek ki.