Hétfőn elkezdtem írni a szilveszter estét, és éppen túl jutottam a bevezető részén, mikor Mami visszakövetelte a gépét.
Bárhogyan is tiltakoztam, azt mondta, valami pályázatot meg kell írnia.
És csak írta, írta… amit ma már idegekkel alig bírtam.
Morogtam és hisztiztem, úgy hogy majd bediliztem.
De aztán papi hazajött s mindent feledtem.
Főleg mikor Charlie érkezett meg sietve!

- Baj van. – szólalt meg szomorúan.
- Mi a baj? – kérdeztem ijedten.
- Papám a kórházban fekszik. – mondta könnyeivel küszködve. – A szíve…
- Mond már mi történt! – idegességemben remegtem már.
- Defibrillálás… – válaszolta halkan. – Árammal csapták meg a szívét…
- Mi történt!? – hűlt meg bennem a vér.
- A doktor bácsi azt mondta a Papának, hogy szívritmus zavara van, és először meg kell csapkodni árammal, és holnap meg szívkatétert kap. – felelte bánatosan és nagyot sóhajtott:
- Nem tudom mikor fog hazajönni. Nagyon hiányzik!