Az elmúlt napokban úgy pörögtek nálunk az események, mint a szomszédunk erkélyén az óriási műanyag rózsaszín szélforgó. Néha őrült tempóban, néha visszafogott tempóban, vagy éppen szélcsendben némán mozdulatlanul állva, szélfúvásra várva.Mint vasárnap is. Velem együtt álldogált és élvezte a nap melengető sugarát, mikor, mint gyenge szellő Mami suhant mellém. Lágyan megérintett, és halkan a fülembe súgta: – Séta!
Csapot-papot, szélforgót és napot hátam mögött hagyva a kijárathoz bizony forgószélként pörögtem, és vártam az öltözést nagy örömmel.

Meglepetés volt, mikor a parktól elkanyarodtunk és vonultunk messze, tova, az alvilági istállóba! (Ettől kissé bepörögtem.)

Lucifer, a Lucifer-piros guruló bádogdoboz aztán felpörgette a motorját, és már startoltunk is ki tudja hová.
Ugyanis a szüleim nem kötötték az orromra piros masnival!

„Meglepetés, nagy meglepetés!” Ezt mondogatták végig, míg monotonon lucifereztünk az autópályán.

Aztán mikor lassan lassult a tempó és megérkeztünk, akkor izgatottságomban kiszállás helyett kis híján kibukfenceztem, pedig fogalmam sem volt hol vagyunk.
Ismeretlen terep, ismeretlen szagok, minden ismeretlen volt…

Ja, persze, mert nem láttam tovább az orrom hegyénél!
Pedig, ha körbenéztem volna… akkor még hatalmasabb örömmel ugrottam volna Bagolynak. Így csak váratlan nagy boldogságteli meglepetésemben.
Alig akartam elhinni, hogy újra látom! De még a Mamiék is!

Tudod Bagoly, a Jani, kinek a két macskája az utcáról mégsem haza, hanem egyenest a mennyekbe sétált, már korábban meséltem róluk itt, jó egy évvel ezelőtt egy-két hétre felkerekedett magyarba, hogy megcsináltassa a fogait.
Az az egy-két hét hamar elreppent, mi több még egy kerek év is, de mi csak szorgalmasan vártuk, hogy visszatérjen.
És most újra itt van!
Ha tudnád, hogy pörgettem neki körbe-körbe a farkamat! A szomszéd szélpörgettyűje a legnagyobb orkánban is hozzám képest nagy kutyafüle!

Hát ilyen volt a vasárnapom, amit egy szélcsendes hétfő délelőtt követett.
De ez csak pörgés előtti csend volt!
Ugyanis este Karcsi apukájának Wolfgangnak volt a születésnapja!

Karcsival először jókat ettünk, ittunk, söröztünk…

… majd a szobában futkározva köröztünk, aztán egymásba kapaszkodva pörögtünk, s mikor a boldogságmámortól eldőltünk, akkor bizony jókat röhögtünk.

Na persze a buli nem volt olyan nagyszabású, mint az enyém, de így is nagyon jól éreztük magunkat. A birkapásztor Perpetuum Mobile Mary idén nem jött pörögni, de a rokonsággal és szomszédsággal így is éjfélig ment a jókedvű mulatozás.